JÁTÉKRA FEL!

Dr. Molnárné Juhász Éva: Házas csiga – házatlan csiga

A játék neve, címe: Házas csiga – házatlan csiga

A játék pedagógiai célja: Az óvodai csoporton belül megvalósított Csiga projekt élményszerűbbé tétele, a gyermekek mozgásigényének kielégítése, türelemre, kooperációra nevelés.

A játék jellege: Energetizáló

A baleseti kockázat szintje: alacsony

Szükséges biztonsági intézkedések: A játék megkezdése előtt a gyerekekkel ismertetni a pontos szabályokat, próbajátékot tartani, az esetleges akadályokat a játék megkezdése előtt eltávolítani (a vállalkozó gyerekek segítségével), felhívni a figyelmet a játék közbeni mozgás során az egymásra odafigyelésre, a mozgás sebességére.

Résztvevők száma: 15-20 fő,

Résztvevők életkora: 5 évtől fiatalabb

Játékidő: 5-10 perc

Helyszín: A játék bárhol játszható

Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye

Eszközigény: Babzsákok (a résztvevők számának megfelelő mennyiség), gyűjtő kosár

Technikai igény: Bluetooth hangszóró, telefon a zenéhez

Az előkészítés feladatai: A játékra kiszemelt szőnyegen elpakolni, esetleg az asztalokat, székeket hátrébb tolni, az eszközöket előkészíteni.

Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc

A résztvevők bevonásának lehetőségei: Közös pakolás, motiváció az ismert Csigás dalokkal, versekkel.

A játék megnyitása, nyitánya: A gyerekek által már ismert Csigás vers vagy mese közös előadása, esetleg dramatizálás (rövid). A felvezetés után a pedagógus előveszi a varázspálcáját és minden kisgyermek csigabigává változik, akik zeneszóra házzal a hátukon csúsznak, másznak nagyon lassan, de amikor elcsöndesedik a zene, akkor jön a csigaházat gyűjtő kislány és aki nem húzódik be a házába, vagy leejti a házát, az bizony bekerül a gyűjteményébe.

A játék menete, játékszabályok:A játék első lépéseként minden kisgyermek megkapja a csigaházat – babzsákot a hátára, négykézláb állva. Amikor meghallják a zenét, akkor lassan – vigyázva a házukra – elkezdenek mozogni, amikor megáll a zene, akkor ők is megállnak, lehajtják a fejüket (bebújnak a csigaházba), különben észreveszi őket a csigaház-gyűjtő kislány. Ha valaki megmozdul, vagy leejti a babzsákot, annak a háza bekerül a kosárba és kiáll a szőnyeg szélére. A végére már csak a legügyesebb, legóvatosabb csiga, ill. csigák maradnak a szőnyeg közepén.

A játék lezárása: Mivel óvodásokról van szó ezt a kiesős játékot én két-három győztesig játszottam. A gyermekek érdeklődése szerint ismételhető.

Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A benn maradó gyerekek – csigák a többiektől egy nagy tűzijátékot kapnak (háromig számolunk, háromra nagy taps egyszerre és az ujjainkkal imitáljuk a szikrák hullását)

Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Mivel a kiesős játékok nagyon népszerűek már egészen kiscsoporttól, ez a játék szerintem bármilyen más állat bőrébe bújva játszható az eszközök módosításával (pl. sün – hátáról a gyümölcs, róka – farok).

A játékvezető speciális feladatai: Az eszköz használatával rugalmasan kell bánni, mivel vannak gyerekek, akik nem olyan ügyesek és nem tudják megtartani a bábzsákot a hátukon. Ilyenkor lehet könnyíteni és eszköz nélkül játszani, úgy hogy a gyerekek hason csúsznak a zenére, ha elhallgat a zene pedig összegömbölyödnek – itt a kiesés a szoborjáték mintájára, aki megmozdul, az kiesik.

Egyéb/megjegyzés: A játék játszása során, bár kiscsoportos korosztályról van szó, a gyerekek nagyon ügyesek és aktívak voltak. Várakozáson felül tudtak a babzsákkal játszani és elfogadták az esetleges kiesés tényét. Háromszor ismételtük meg a játékot, mivel nagy létszámú csoportról volt szó.

A játékot lejegyezte: Dr. Molnárné Juhász Éva