„A játék megkezdésekor és annak folyamán hangeffektet alkalmaznék. Ez pedig a tenger morajlása lenne, ugyanis a történetet a kalózlegenda köré építeném. Díszletként kék drapériát (a tengert szimbolizálva), felnyitott kincses ládát (benne arany pénzérmével, kardokkal) használnék fel. A kiválasztott játékos (aki a piros hetest húzza) lesz a félszemű kalózkapitány. Az ő feladata az lesz, hogy rákacsintson a fél szemével a hajó utasaira (többiekre) úgy, hogy azt csak az az utas vegye észre, akire rákacsintott. Akire a kalózkapitány rákacsintott, az kiesik a kalózhajóból, egyenesen bele a Karib-tengerbe. Ha az utasok közül bárki is rájön, hogy ki a kalózkapitány, akkor azt jeleznie kell Meseország játékmesterének, de egyelőre még titokban kell tartania az utasok előtt. Ha már három utas sejti, hogy ki a kapitány, akkor egyszerre kell felfedniük a titkot (bekiabálni a nevét). Ha nem ugyanarra mutatnak mindhárman, akkor beleesnek a Karib-tengerbe. Ha mindannyian rájönnek a titok nyitjára: a kalózkapitánynak vélt (vagy valójában kalózkapitány) játékos pottyan bele a vízbe. Ha a kalózkapitánnyal együtt már csak hárman maradtak a hajón, abban az esetben a kapitány nyert. Ha pedig leleplezik, akkor az utasok nyernek és arra kormányozzák a kalózhajót, amerre ők szeretnék.”

Szabadiné Bíró Mónika Mónika
Célcsoport: 5-9