A játék neve, címe: Mi a titkom?

A játék pedagógiai célja: A játékosok egymást meghallgatva, a sorukat kivárva érdekes dolgokat tudjanak meg a társaikról, és minél több cédulát gyűjtsenek be.

A játék jellege: Ismerkedős

A baleseti kockázat szintje: alacsony

Szükséges biztonsági intézkedések: –

Résztvevők száma: 8-14 fő,

Résztvevők életkora: 10 évtől idősebb

Játékidő: 10-15 perc

Helyszín: Elsősorban beltérben játszható

Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni

Eszközigény: Székek, cédulák, íróeszközök

Technikai igény: –

Az előkészítés feladatai: Rendezzük körbe a székeket! Készítsünk cédulákat, amelyekre írnak majd a gyerekek!

Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc

A résztvevők bevonásának lehetőségei: Megkérhetjük a játékosokat, hogy rendezzék körbe a székeket.

A játék megnyitása, nyitánya: Kérjük meg a játékosokat, hogy üljenek körbe! Ismertessük a játékszabályokat, és hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy nem szabad bekiabálniuk a megoldást!

A játék menete, játékszabályok:Adjunk mindenkinek egy cetlit, és kérjük meg a játékosokat, hogy az egyik oldalára írják fel a nevüket, a másikra pedig egy olyan szót, amely jellemzi őket, de nem egyértelmű a többiek számára. (Pl.: A cédulára írt Zserbó szó nem süteményt jelent, hanem a játékos kedvenc macskájának a neve.) Amikor elkészültek, dobják be a cetliket egy kalapba. A játékvezető is üljön be a körbe (ő is írhat cédulát magáról), és ő fogja egyesével kihúzni a lapokat. Mindig a cetli tulajdonosától balra ülő játékos kérdezhet először a titokról. Minden kérdező egy kérdést tehet fel, amelyre csak igennel vagy nemmel válaszolhat az adott cédula tulajdonosa. Ha a kérdező kitalálta a titkot, akkor megtarthatja a cédulát, vagyis szerez egy pontot. Ha nem sikerült kitalálnia, akkor továbbadja a cetlit a mellette ülőnek, a cédula pedig halad tovább az óramutató járásával megegyező irányban, és mindig a következő játékos kérdez. Ha a soron következő kérdezőnek nem jut semmi az eszébe, akkor passzolhat. Ilyenkor valaki kézfeltartással rabolhat, vagyis megpróbálhatja soron kívül kitalálni a titkot. Ettől lesz izgalmasabb és dinamikusabb a játék. Ha többen is jelentkeznek a rablásra, akkor a játékvezető dönti el, hogy ki tette fel legelőször a kezét. Aki rabolt, de nem találta ki a titkot, az az aktuális cédulával kapcsolatban már nem rabolhat még egyszer. A sikertelen rablás után ismét továbbadják a cetlit. Ha egy körön belül nem sikerült senkinek sem kitalálni a titkot, akkor a tulajdonos középre áll és elmutogatja a titkát. Ekkor már bárki találgathat. Ha senki sem találja ki, akkor a tulajdonosnak el kell árulnia a titkát, a cédulát pedig félretesszük, és nem jár érte pont. A következő körben a játékvezető újabb cetlit húz ki a kalapból, és ismét a tulajdonostól balra ülő játékos kérdezhet először. A játék addig tart, amíg el nem fogy az összes cédula. Ha valaki felszólítás nélkül vagy a soron kívül bekiabálja a megoldást, akkor a pontot nem ő kapja meg, hanem az, akinél éppen a cetli van.

A játék lezárása: Az a játékos győz, aki a legtöbb cédulát gyűjtötte össze, vagyis a legtöbb titkot találta ki. Ha a gyerekeknek tetszik a játék, írhatnak újabb cédulát magukról, és játszhatnak egy újabb kört.

Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játék végén beszélgethetünk arról, hogy kinek a titka volt a legérdekesebb, kiről tudtak meg valami izgalmas, vicces információt.

Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Játszhatjuk rablás nélkül is, bár úgy kevésbé izgalmas.

A játékvezető speciális feladatai: A bizonytalanabb tanulóknak segítenünk kell a titkos szó kiválasztásában.

Egyéb/megjegyzés: Hívjuk fel a játékosok figyelmét, hogy olyan szót írjanak a cédulára, ami nem egyértelmű, mert csak így lesz érdekes a játék.

A játékot lejegyezte: Barbalics Beáta