„A kezemben kártyalapokat tartok. Mindegyik lapon egy nyuszi látható, kivéve egyet, mert azon róka van. Most körbemegyek és mindenki húzzon egy kártyát úgy, hogy ne lássa meg senki, mit húzott. Aki nyuszit húzott, nyuszi lesz. Aki a rókát húzta, az lesz a róka. Most összeszedem a kártyákat, addig ti üljetek le körbe. Képzeljétek azt, hogy egy sűrű erdőben vagytok: sok nyuszi és egy róka. Folyamatosan keressétek egymás tekintetét. Felváltva nézzétek egymás szemeit. Az nem baj, ha egy nyuszi ránéz egy másik nyuszira úgy, hogy a másik nem rá néz. A nyuszik feladata az lesz, hogy minél hamarabb rájöjjenek, ki a róka. Így megmenthetik nyuszitársaik életét. A rókának az lesz a feladata, hogy rákacsintson a nyuszikra úgy, hogy csak az a nyuszi vegye észre, hogy mit csinál, akire kacsintott. Akire a róka rákacsintott, az azt jelenti, hogy megfogta vagyis kiesett a játékból. Ha valamelyik nyuszi észreveszi, ki a róka (vagyis a kacsintó) jelezze egy felugrással, de egyelőre nem árulhatja el, kire gyanakszik. Ha már három nyuszi sejti, hogy ki a róka, akkor nekik egyszerre kell rámutatniuk arra a játékosra, akire gyanakszanak. Ha nem ugyanarra mutatnak, mindhárom nyuszi kiesik a játékból. Ha mindannyian ugyanarra mutatnak, akkor az a játékos esik ki, akire rámutattak. ( Akkor is ,ha nem ő a kacsintó.) Ha a rókával együtt már csak hárman maradnak játékban, akkor a róka nyert. Hiszen már nem lesz három nyuszi, aki gyanakodna. Ha pedig lefülelik a rókát, akkor a nyuszik nyernek.”

Sváb-Szmetán Enikő Sváb-Szmetán
Célcsoport: 5-9