JÁTÉKRA FEL!

Balogné Szakács Adrienn Gabriella: Halló, ki van a vonalban?

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Halló, ki van a vonalban?
  2. A játék pedagógiai célja: Alakulóban lévő csoport ismerkedésének támogatása, névtanulás
  3. A játék jellege: Ismerkedős
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Figyelni kell arra, hogy a terep rendezett, akadálymentes legyen. A játékosok figyelmét fel kell hívni arra, hogy egymás vállát ne szorítsák meg, nem szabad erővel visszatartani a másikat.
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: 1 db vezetékes telefon
  12. Technikai igény: Nincs
  13. Az előkészítés feladatai: A játékhoz szabaddá kell tenni a szükséges területet, elő kell készíteni a telefont. Meg kell bizonyosodni arról, hogy a játékosok között nincs azonos keresztnevű. Ha van, akkor valamilyen becenevet kell választani, hogy különbséget lehessen tenni az azonos keresztnevű játékosok között. Fontos, hogy a játékvezető név szerint ismerjen mindenkit.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A játék előkészítésébe a játékosokat nem kell bevonni.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Kerettörténet: A játékvezető arról mesél, hogy régen, amikor a mostani negyven-ötvenéves generáció gyerek volt, mobiltelefonok híján egy családnak egy vezetékes telefonja volt. Nem volt ez olyan kényelmes, mint most, amikor mindenki a zsebében hordja a telefonját, és személy szerint az kapja a hívást, akit keresnek. Ha a család telefonja csengett, valaki felvette, majd hangosan elkiabálta magát, és tudatta, kit keresnek. A játékkal ezeket a régi időket fogják megidézni. Játékszabályok, biztonsági szabályok ismertetése.
  17. A játék menete, játékszabályok: A játékosok két körben állnak, létrejön egy belső és egy külső kör. Minden belső körös játékos mögött áll valaki a külső körből. A belső kör közepén van a földre helyezve a telefon. A játék azzal kezdődik, hogy az egymás mögött állók – egy a belső körből, egy a külsőből – bemutatkoznak egymásnak szép, korrekt módon, kézfogással. Ezek után jó hangosan, együtt megkérdezik, hogy “Halló, ki van a vonalban?” Először a játékvezető mondja: “XY vagyok, Pétert keresem.” Ekkor az, akit a csoportból Péternek hívnak, elkezd szaladni a telefon felé. Ebben a mögötte álló megakadályozhatja, ha még időben a vállára teszi a kezét is felkiált: “Sajnos nincs itthon.” Fontos, hogy a külső körben állók leengedett kézzel álljanak a körben. Ha a szólított játékosnak, azaz Péternek sikerül felvenni a telefont, visszalép a helyére a belső körbe. Ha a külső körben álló játékosnak sikerült őt ebben megakadályozni, akkor helyet cserélnek: Péter kerül kívülre, a társa belülre. A következő kör előtt a külső kör egyet jobbra lép, ettől mindenkinek új párja lesz. Bemutatkoznak, és most az előző kör nyertese kérdezi, hogy “Halló, ki van a vonalban?” A játékvezető ismét választ valakit, és a fent leírtak szerint ismétlődik a játék.
  18. A játék lezárása: A játék lezárásaként lehet arra kérni a játékosokat, hogy anélkül, hogy beszélgetnének, álljanak egy sorba a játékvezetővel szemben keresztneveik kezdőbetűjének megfelelően ábécérendben. Ekkor már elméletileg mindenki tudja a másik nevét, remélhetőleg az ábécét is, és el tudja dönteni beszélgetés nélkül is, hogy hol a helye. Ezzel a feladat sikeressége ellenőrizhetővé válik. Ha felállt a sor, az ábécében legelöl állótól kezdve hangosan elmondják a keresztnevüket. Sikeres teljesítés esetén különösen, de ha kis hibák vannak is az “ábécében”, akkor is érdemes megdicsérni a játékosokat, és kifejezni azt a reményünket, hogy máskor is játszanak velünk.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játéknak kimondott jutalma nincs, de remélhetőleg jó csapatépítő, ismerkedős játék, ami már a hangulata miatt is jutalomjelleggel bír.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játék jó lehet arra is, hogy idegen nyelv órán egyszerű, alapvető szituációkat gyakoroltassunk. A fent említett párbeszéd is számtalan nyelvi panelt tartalmaz, amelynek a memorizálása az alapfokú nyelvismeret része. Játszható tehát idegen nyelven is. A játékot máris továbbfejlesztettem a gyakorlatban is, hiszen a járványhelyzetre való tekintettel saját gyerekeimmel játszottam le, akik ugye igen jól ismerik egymás nevét. Az életkorukra való tekintettel – a legkisebb 9, a legnagyobb 16 éves – úgy változtattam meg a játékot, hogy mindegyiküknek élvezhető legyen. Úgy döntöttem, hogy a fejben számolás, a szorzótábla az, amit mind ismernek, aminek a gyakorlása mindegyikre ráfér. Név helyett számot kaptak. A kicsi például a 18-at. A bemutatkozásnál ezt kellett elmondani a mögötte álló testvérének. Miután elhangzott a “Halló, ki van a vonalban?” kérdés, válaszként egy szorzatot mondtam, például: 2X9, és akkor a 18-as szám tulajdonosának kellett futnia a telefon felé. A nagyobbaknak nehezebb szorzatot adtam, magasabb számmal. Nagyon tetszett nekik.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Ahhoz, hogy az érdeklődést felkeltsük, a kerettörténetet érdekesen, izgalmasan kell elmesélni, akár személyes emlék belefűzésével. A játékvezetőnek tisztában kell lennie a játékosok nevével. Figyelni kell arra, hogy mindenki sorra kerüljön.
  22. Egyéb/megjegyzés: A beküldött fényképeken a saját gyermekeim (9, 12, 12 és 16 évesek) szerepelnek, velük a szorzótáblás változatot játszottam le.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó:
  24. A Játékot lejegyezte: Balogné Szakács Adrienn Gabriella