JÁTÉKRA FEL!

Dolhainé Besnyő Zsuzsanna: Építőkockák

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Építőkockák
  2. A játék pedagógiai célja: Az egymásra figyelés képességének fejlesztése, az együttműködés fejlesztése, önismeret és az együtt alkotás pozitív érzésének erősítése
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A játékosok figyelmét fel kell hívni, ne siessenek, ne kapkodjanak.
  6. Résztvevők száma: -8,8-14,15-20,21-30,30+
  7. Résztvevők életkora: 5+,7+,10+,14+
  8. Játékidő: 15+
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: fa építőkockák
  12. Technikai igény: –
  13. Az előkészítés feladatai: Biztosítani kell egy nagy szőnyeg területű bútormentes helyet a teremben, hogy azt körbe ülve/állva lehessen játszani.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: 1. A játék előtt egy közös foglalkozáson a résztvevők készítettek csoportonként egy-egy papírhajót. Elmondták, kik ülnének benne, mit vinnének magukkal egy hosszú útra. 2. Beszélgető körben mondták el gondolataikat: akinél az osztály plüss állatkája volt, az beszélt. A plüssöt átadták/dobták annak, aki kérte. (= kagyló, Legyek ura c. regény). Arról is beszélgettünk, ki hova hajózna szívesen, szóba kerültek így a nyári élmények is. 3. Ezután egy csónakot tettem a beszélgető kör közepébe azzal a felirattal: „Egy csónakban evezünk”, és kértem a résztvevő diákokat, hogy mondják el, mit jelent szerintük ez a mondás. Ha tudnak, említsenek példát saját tapasztalataikból
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Az előző foglalkozáson hajót építettünk, elhatároztuk, hogy egy csónakban evezünk. Hajónk egy szigethez ért. A sziget lakatlan. Abban azonnal megegyeztünk, hogy az első teendőnk, mielőtt besötétedik, a lakhely építése lesz. Ezután mindannyian választottak a ládából 3-3 építőelemet.
  17. A játék menete, játékszabályok: Miután mindenki választott 3 építőkockát a készletből, arra kértem a játszókat, legyenek csendben, ne kommunikáljanak semmilyen formában, mert a sziget veszélyes hely, maradjon titokban, hogy itt vagyunk. Az építkezésnek további szabálya, hogy a „rétre” egyszerre csak egy építő mehet, és csak egy építőkockát hagyhat ott, építhet be. A többiek rejtőzködjenek az „erdőben”.
  18. A játék lezárása: Beszélgető kör: – Hogy érezted magad építkezés közben? – Mire gondoltál először, majd a 2. és 3. kocka lerakása előtt vagy közben? – Miért kezdtél új területre építeni? – Mire hasonlít az építményünk? ( Összegyűjtöttük az ötleteket a táblára: vár, kalandpark, nyüzsgő város kikötővel, romos vár, játszótér. Majd a legtöbbek által megszavazott építmény lett az osztály „lakhelye”, jelképe. Ez pedig az erős falú, égre törő várkastély lett, amelyben van egy kalandpark! )
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Megköszöntem a részvételt. És megkérdeztem, hogy mit tanulhatunk ebből a játékból. A gyerekek véleménye szerint: egymásra figyelést, és két diák megfogalmazta még a következőt: „Ha egyedül kellett volna építenem az osztály számára lakhelyet a szigeten, nem tudtam volna, max. egy kicsi kunyhót, hiszen kevés volt az építőkockám. Viszont együtt várkastélyt tudunk építeni!”
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A kerettörténet változtatható, a lényeg marad: építő egymásrautaltság
  21. A játékvezető speciális feladatai: Folyamatosan kell figyelni a játékosok mozdulatait, ki, mikor, hogyan lép, teszi le a kockát. Az építkezésből jellegzetes személyiségjegyek, az elkészült produktumból csoportkohézió olvasható ki, amely jó támpont a csoporttal való további foglakozások tervezéséhez.
  22. Egyéb/megjegyzés: A játék egy csoporttal csak egyszer játszható, hisz legközelebb már tudják, mire figyeljenek, és nem lenne valós a kép.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Dolhainé Besnyő Zsuzsanna, (dobezsu@gmail.com)