A játék neve, címe: Páros célbadobás
A játék pedagógiai célja: Ügyesség, koncentráció, együttműködés, játékosok közötti bizalom megteremtése/fejlesztése
A játék jellege: Együttműködési
A baleseti kockázat szintje: alacsony
Szükséges biztonsági intézkedések: A pár egyik tagjának szemét csak akkor kötjük be, ha már azon a helyen áll, ahonnan dobni fog
Résztvevők száma: 8 főnél kevesebb, 8-14 fő,
Résztvevők életkora: 7 évtől idősebb
Játékidő: 5-10 perc
Helyszín: A játék bárhol játszható
Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
Eszközigény: labda (összegyűrt pár zoknival helyettesíthető), kosarak vagy különböző méretű dobozok, kendő a szem bekötéséhez, a dobás helyét jelölő kötél vagy ragasztócsík, papír, filctoll, cellux
Az előkészítés feladatai: A célbadobó kosarakat ki kell rakni, ráragasztani a pontértékét lező cetlit, dobás helyét jelző kötelet lerakni, labdákat/zoknikat kikészíteni a dobás helyére, a szembekötő kendőt elővenni, párokat kijelölni, egyiküknek a szemét bekötni
Az előkészítéshez szükséges idő: Több mint 5 perc
A résztvevők bevonásának lehetőségei: Együtt döntjük el, milyen messze legyenek a kosarak, és hogy mennyi legyen a pontértékük. A gyerekek megírhatják a pontértékeket jelző cédulákat. Esetleg előtte ki is lehet próbálni, hogy az adott korú gyerekek szembekötés nélkül milyen messzire tudnak dobni. Először mindenki maga választ párt.
A játék megnyitása, nyitánya: Kerettörténet: A hétfejű sárkány elrabolta a királykisasszonyt. Bátor lovagok indulnak a megmentésére. Igen ám,de a várat, ahol fogva tartja, állandóan teljes sötétség borítja. A lovagoknak ezért szükségük van egy segítőtársra, aki sötétben is lát. A feladat az, hogy a bekötött szemű lovagnak bele kell találnia a labdával a kosarakba úgy, hogy kezét a sötétben is látó társa irányítja. A különböző távolságra lévő kosarak különböző pontokat érnek. Az a pár nyer, és szabadítja ki a királykisasszonyt,aki a legtöbb pontot szerzi.
A játék menete, játékszabályok:1. Mindenkinek 4 dobása van (ez lehet több is, ha rendelkezésre áll több labda vagy zokni), amit egymás után, folyamatosan kell eldobni 2. A vonal mögül kell dobni 3.Az eldobás pillanatát a segítő Me-het, vagy Raj-ta vezényszóval irányítja 4. A 4 dobás alatt a párok nem cserélhetnek – végig ugyanannak van bekötve a szeme, és ugyanaz irányít
A játék lezárása: Ha az összes pár dobott, összehasonlítjuk a pontszámokat, és kihirdetjük a győztest: kié lett a királykisasszony
Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Megkérdezem, mennyire találták nehéznek vagy könnyűnek a feladatot. A győztes páros tagjai választhatnak először új párt maguknak.
Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Ki lehet próbálni váltott kézzel is: tehát, hogy a bekötött szemű játékosnak hol az egyik, hol a másik kezét irányítja a társa. Ez akkor különösen érdekes (mint ahogy most nálunk is volt), ha az egyik gyerek bal-, a párja pedig jobbkezes. Be lehet vetni egy másik „látó” segítőt is, aki szemből. egy pingpongütővel próbálja helyes irányba terelni a labdát (mi pingponglabdával játszottuk).
A játékvezető speciális feladatai: A balesetveszély megelőzése szempontjából nagyon fontos, hogy a bekötött szemű játékosok ne induljanak el labdát összeszedni, csak ha már levették a kendőt
Egyéb/megjegyzés: Nagyszerű élmény volt, ahogy a fiam és a barátai (mindhárman 9 évesek) mekkora lelkesedéssel vetették magukat a játékba. Sziporkáztak a játékvariációs ötletek, a segítők dobás előtt lemérték a labda várható röppályáját a kezükkel. A keretmese nem nagyon érdekelte őket, mindenki azt akarta, hogy elsőnek az ő szemét kössük be. Mindez egy olyan nap végén történt, amikor előtte már több órán át játszottak együtt. A képeken a saját kisfiam látható.
A játékot lejegyezte: Pál Anikó